Egy új szerelem kezdete

2015.07.20 15:10

... avagy nincs annál jobb érzés, mint mikor van miért dolgoznod!

 

Hosszú idők  informatikusai után való caflatás, tárgyalás, árajánlatkérésből adódó  szívroham túlélés eredménye képen teljesen elszontyolodva konstatáltam, hogy újabb fél év telt el az életemből és még mindig nincs honlapom. Napi szinten posztoltam a képeimet a „ Nagy Kék Testvér” oldalán képaláírásként megjelölve nem létező honlapomat.

A cicák, - mint mindent - ezt is megoldották

 

Egyik véletlenül megszületett szomszéd házi cicának sikerült egy nagyon rendes gazdit találnom, aki fiatal kora ellenére (idén érettségizett informatikai suliban) nagy felelőség tudattal rendelkezik, ő mutatta meg ezt az oldalt a webnode-t. Leültünk együtt a gép elé, és az első enter lenyomása után két óra múlva működő honlapom volt! Ez volt a www.kutyusfotozas.hu . Tudtam mit akarok, akkor már sok honlapot végigbogarásztam, így azt is tudtam mit nem akarok :) Meg voltak a képek, és a webnode sablonok segítségével elkészítettem életem első honlapát EGYEDÜL! – a kis örökbefogadott cicával az ölemben, illetve ő egy idő után bealudt – látván itt nincs tovább mit tennie. :)

Kérdezz-felelek!

 

Már az is nagyon szimpatikus volt, hogy magyar nyelvű az oldal, de mikor feltettem anyanyelven kérdésemet, és nem a translate válaszolt, hanem egy hús vég magyarajkú ügyintéző, úgy kezdve, hogy „Kedves Claudia” – nem elírva a nevem ;) már a szívembe kopta magát a cég. Pláne, mikor ez a válasz laikus ember számára is érthetően, udvariasan, kedves hangnemben történt, akkor örömtáncot jártam a gép előtt – úgy is kell a mozgás ennyi ülés után ;) Egyik kérdésem után jött a másik, egyik válaszuk után jött a másik. Segítőkészek, udvariasak és vérprofik voltak a „vonal túloldalán”. Így létrejött a www.legjobbfoto.hu oldalam is rövid időn belül.

 

Szakíts, ha mersz, ha bírsz…

 

Igen ám, de a www.cicafotozas.hu még mindig csak a facebookon keresztül üzemelt. Elérkeztünk a nehezéhez. Közben persze készült ez az oldal is, de csak a háttérben, nyilvánosan nem látható formában. A meglévő nevet áthozni ide, kikérni az előző szolgáltatótól, akit nem akart kiadni az a helyi informatikus, akinél vásároltam – hát nem véletlenül nem dolgozik a webnode-nál…ott biztos alapkövetelmény a profizmussal egybekötött udvariasság, és segítő készség…és ment a huza-vona tötyörgés a másik oldalról, mígnem egy szombat reggel elindult hőn áhított www.cicafotozas.com oldalam. Olyan boldog voltam, azt észre sem vettem, hogy a .hu még mindig a facebook oldalra mutat. Újabb e-mail-ek, újabb 2 hét – és a webnode-munkatársainak még mindig nem fogyott el a türelmük felém, pedig elhihetitek, nem kis levelezést folytattunk. Közben ment a fotózás ezerrel, elkezdődött a nyári szünet…volt meló bőven, minden szinten, ezzel párhuzamosan szabadidő annál kevesebb. Eddigi ügyintézőm is szabira ment, de akivel ezután leveleztem, ugyanolyan kedves, hozzáértő és türelmes volt!

 

Mindennek eljön az ideje

 

Így eljött a www.cicafotozas.hu beüzemelésének, illetve átirányításának is az ideje. Igaz az eddigi info "kukac" cicafotozas.hu címemen lévő összes levelem eltűnt – bár előre egész évre kifizettem a tárhelyet a szolgáltatónak … de sebaj, újra felépítem azt is a webnode segítségével.

A jövő egy új világ

 

Van még egy nagy tervem, melynek már elkezdtem a háttérmunkáját, ha készen van megmutatom mindenképp! Most már teljes nyugalomban és biztonságban dolgozok, mert olyan „munkatársakat” találtam, akikkel érdemes együtt dolgozni – ezúton is köszönet a webnode minden munkatársának!

A postás mindig kétszer csenget

 

Mostanság már nem szeretem, ha csenget a postás, az csak valami felszólító levél, ajánlott fenyegető cucc lehet...ezért nem is volt túl széles a mosolyom, mikor mentem ki a csengetésre a kapuhoz. Mivel már a postásunknak is mondtam, hogy néha hozhatna mást is a csekkek és felszólításokon kívül, már messziről lóbált egy nagy csomagot, és boldogan kiabálta pakkot hoztam! :) Gyorsan végiggondoltam, van-e valamilyen internetes rendelésem – de agyam minden barázdája negatív visszajelzést küldött, így mire a kapuhoz értem, szemöldököm, legalább a hajam tövéig felszaladt a kíváncsiságtól. Nagy szürke borítáék…puha…webnode cimkés…MIIII???!!! WEBNODE??? Fúúúú, ezt most rögtön ki kell bontanom! Postásom látván örömöm, még kismotorját is leállította, jelezvén: ő igazán nem siettet, de azért megvárja, minek örülök ilyen nagyon. Közbe neki is elmeséltem, milyen klassz dolog ez a webnode.

…hogy minden álmom valóra váljon…

 

Kaptam egy kispárnát a cégtől! Egy saját-logós webnode-os kispárnát! Szeretek minden újdonságot megfigyelni, megtapintani, megszagolni, egy új bőrcipőt, egy új könyvet…a legfinomabb szaga egy új autónak van, de ezt most hagyjuk…a párnának nyomda-illetve nyomtatott újság illata volt (gondolom a boríték miatt) mely valamikori nyomtatott sajtós munkatársi éveim idézte fel külön örömet okozva számomra. Örültem neki! Kedves figyelmesség részükről, szerelem kezdete részemről :) Ahogy kivettem a párnámat a csomagból újabb meglepi várt – egy kézzel írott köszönő levélke…ebben az elektronikus világban, ahol már van olyan ország, ahol kézzel írni se tanítják meg a gyerekeket vette valaki a fáradságot – és a tollat – és megtisztelt azzal, hogy írt nekem levelet…Ha most rajzfilmet néznénk, kicsi szívecskék keringenének körülöttem, én meg a föld fölött lebegnék pár centivel – bár aki ismer személyesen, tudhatja, hogy ez utóbbi gyakran megesik velem „csak úgy”-ból is.

Persze még nem hajthatom fejem álomra – még ha van is szép kispárnám – hiszen most jön a munka nagyobbik része – webáruházat kezdek építeni a webnode segítségével. És ha ez az álmom is valóra válik, hát jöhet a következő ;)